Caius Valerius Catullus: Gyűlölök és szeretek (elemzés)
Catullus Gyűlölök és szeretek című verse a Kr. e. 1. században keletkezett Rómában. A költő nem jött ki apjával, ezért korán elhagyta a szülői házat és Rómába költözött. Vonzotta a fővárosban kibontakozó irodalmi élet, szellemi szabadság és szerelmi szabadosság, így néhány rövidebb utazását leszámítva haláláig Rómában élt.
Verseskönyvében a Gyűlölök és szeretek a 85. számot viseli. Az Éljünk, Lesbia és a Lesbia madárkája című költeményekhez hasonlóan ez a költemény is Lesbiához szól. Lényegében ez is szerelmes vers, annak ellenére, hogy Catullus egy szóval sem utal benne se Lesbiára, se a szerelemre.
A költő egész életét a Lesbia-szerelem töltötte be. Lesbia álnéven azt a gyönyörű, okos és előkelő, nála jóval idősebb asszonyt illette verseiben, akit római tartózkodása elején ismert meg. A férjezett, kikapós szépasszony, eredeti nevén Clodia, kezdetben viszonozta a költő szerelmét, de aztán hamar ráunt, és más szeretőket is tartott.
Catullus, aki örök hűséget kívánt volna szeretőjétől, ezen mélységesen felháborodott. Boldogságába sok keserűség is vegyült az asszony csapodársága, kielégíthetetlensége, hűtlensége miatt. Tudta, hogy Lesbia elhagyja őt és mással éli világát, így kapcsolatuk egyáltalán nem a folyamatos és zavartalan idillről szólt, hanem kétségbeesésről, fájdalomról, tehetetlen haragról, gyűlöletről is.
Catullus ellentétes érzések közt vergődött. Számos rajongó, évődő, civakodó, meg-megjuhászodó, dühöngő, követelődző, gyűlölködő, sőt, trágáran átkozódó vers őrzi viharos érzelmeinek emlékét. Lesbia iránti szerelme egy életre szóló érzelem volt, amely akkor sem múlt el, amikor már nagyon szeretett volna szabadulni tőle. Tehetetlen vergődését a Gyűlölök és szeretek című versében örökítette meg.
A műben nyolc igét zsúfol bele egyetlen disztichonba. A híres epigrammát kétezer éve próbálják utánozni, magyar nyelvre is tucatnyi költő próbálta lefordítani, rímesen és formahűen is.
Első magyarítója Révai Miklós papköltő volt. Később próbálkozott vele Csengery Antal, majd Rónai Pál és Devecseri Gábor is. A legtöbb fordítás hat igénél többet nem tudott belezsúfolni, még Szabó Lőrincnek sem sikerült.
Az alábbiakban Kerényi Károly fordítását használjuk, mely vissza tudja adni az igék uralkodó jellegét (megvan benne a nyolc ige), de azért ez a fordítás sem tökéletes, hiszen van benne főnév is, míg az eredetiben egyáltalán nincs főnév.
Gyűlölök és szeretek
Gyűlölök és szeretek. Hogy mért teszem ezt, ugye kérded.
Mit tudom én. Így van: érezem és öl e kín.
(Kerényi Károly fordítása)
Az arisztotelészi logika szerint két egymásnak ellentmondó állítás közül nem lehet mindkettő egyszerre igaz. A költészet megcáfolja ezt a filozófiát: Catullus a lehető legtömörebben, egyetlen disztichonban cáfol rá a logikai igazságra. Rámutat, hogy ugyanaz a dolog önmaga ellentétét is tartalmazza.
A Gyűlölök és szeretek talán a világirodalom legismertebb epigrammája. Hírneve annak köszönhető, hogy elsőként mondja ki: a szerelem lehet egyszerre boldog és boldogtalan, és nagyon is lehetséges valakit egyszerre szeretni és gyűlölni is.
A versben ambivalens érzelmek jelennek meg: a szerelmi érzés kétarcúságát fejezi ki. Azt a nyugtalan, gyötrelmes, tehetetlen, kiszolgáltatott lelkiállapotot mutatja be, amikor az ember szereti a kedvesét, s ugyanakkor gyűlöli is: a féktelen gyűlölet és a lángoló szerelem végletei közt hányódik.
Catullus volt az első költő, aki hangot adott az emberi érzelmek ellentmondásosságának. A Gyűlölök és szeretek alapvetően szerelmes vers, de általánosabb érvényű jelentése is van: minden ellentétes érzelemre vonatkoztatható. Az ember élete ugyanis ilyen ellentétes érzelmek, erők kereszttüzében zajlik, és ezeknek az érzelmi harcoknak a színtere a lelkünk.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Caius Valerius Catullus: Gyűlölök és szeretek (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>