Bornemissza Péter Siralmas énnéköm… kezdetű költeménye valószínűleg 1557-ben, Huszt várának elfoglalása után keletkezett. (Huszt az egykori Máramaros megye egyik községe, Kölcsey Ferenc is írt egy költeményt Huszt címmel, amikor ez a vár már csak rom volt.) A vers életrajzi háttere, … Tovább olvasom >>
Az Ómagyar Mária-siralom nagyjából 1300 körül keletkezett, az újabb kutatások szerint talán kicsit korábban. Latin nyelvű szövegek közé másolva találták meg az ún. Leuveni (löveni) kódexben. A kódexet 302 darab kicsi alakú hártyalevélre írták, apró írással, két hasábban. Külseje dísztelen … Tovább olvasom >>
A Halotti beszéd és könyörgés az első összefüggő magyar szöveg, amely ránk maradt. 1192 és 1195 között írta szerzője, aki ismeretlen. A kódex, amelyben fennmaradt, valószínűleg egy dunántúli bencés apátságban készült, de több helyen is megfordult: Boldván, Somogyváron, Deákiban, és … Tovább olvasom >>
Mikes Kelemen Törökországi levelek című levélgyűjteménye 1717 és 1758 között keletkezett, a szerző törökországi emigrációjának éveiben. A mű 207 db levélből áll és 41 évet ölel fel II. Rákóczi Ferenc rodostói udvarának életéből. A 207 levél közül az első 1717. … Tovább olvasom >>
Gerézdi Rabán irodalomtörténész vetette fel az 1960-as években, hogy Balassi Bálint valószínűleg tudatosan törekedett arra, hogy életművét kötetbe szerkessze. A mai irodalomtudomány is ezen az állásponton van. Balassi költészetének nagy részét egy kódex őrizte meg az utókor számára, amelyet 1874-ben … Tovább olvasom >>
A reneszánsz a középkor utolsó időszakában jelent meg, művelődéstörténetileg önálló korszak. Nagyjából a 14. századtól a 16. század közepéig tartott, és ez az európai kultúra történetének egyik legnagyobb hatású időszaka. A korszakváltást nem úgy kell elképzelni, hogy egyik napról a … Tovább olvasom >>
A reformáció a nyugati világ egyik legfontosabb történelmi eseménye, amely a 16. századi magyar szellemi élet fejlődésének is a legfőbb mozgatója volt. A reformáció a Luther-féle hitújítással indult el 1517-ben. Luther Márton egy német Ágoston-rendi szerzetes volt, aki 1517. október … Tovább olvasom >>
Balassi Bálint Adj már csendességet című verse talán Lengyelországban keletkezett 1591-ben, a lengyelországi bujdosás során, de a konkrét élmény háttérbe szorul. Balassi hiába kereste életében a harmóniát, nem találta, és a korszak eseményei, a kései reneszánsz évtizedei se a harmóniáról … Tovább olvasom >>
Balassi Bálint Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott című verse 1584-ben íródott. A költő 30 éves volt, és házasodni készült unokahúgával, Dobó Krisztinával. A vers a Balassa-kódex 33. darabja, mely Balassi ifjúkori költeményeit zárja le és egy újabb … Tovább olvasom >>
A Balassa-kódex 12. verse a Széllel tündökleni, melynek címe azonos a vers kezdő sorával (Széllel tündökleni nem ládd-é ez földet stb.), ami dalok esetében gyakori. Mintája egy latin nyelvű vers, amint azt Balassi az utolsó strófában jelzi is („Marullus poéta … Tovább olvasom >>