A Mostan színes tintákról álmodom 1910-ben keletkezett, Kosztolányi egyik legismertebb verse. A szegény kisgyermek panaszai című versfüzér darabja. A kötetben az élet legszebb időszakának, a gyermekkornak a világa tér vissza a maga őszinteségével, naivságával és tisztaságával. Kosztolányi saját gyermekkori énjének … Tovább olvasom >>
A Szeptemberi áhítat, Kosztolányi legutolsó költeménye először a Nyugat 1935. októberi számában jelent meg, később a Számadás című kötetben kapott helyet, annak alappillére lett. Előzménye a Radákovich Máriával az újságírók visegrádi üdülőjében töltött két hét emléke. Ez egy kései szerelem … Tovább olvasom >>
A Szegény kisgyermek panaszai című versfüzér 1910-ben jelent meg, és meghozta a szakmai elismerést a fiatal Kosztolányinak, aki így az irodalmi világ érdeklődésének középpontjába került és a legnépszerűbb modern költők közé emelkedett. A kötetről köztudott, hogy Karinthy Frigyes kifigurázta (a … Tovább olvasom >>
A Hajnali részegség a Számadás című versciklus darabja, 1933 őszén keletkezett. Kosztolányi ekkor már tudta, hogy gyógyíthatatlan beteg, rákja előrehaladott állapotban volt. Szembesülnie kellett azzal a gondolattal, hogy már csak egy rövid kis idő van hátra, aztán jön a vég. … Tovább olvasom >>
A Halotti beszéd 1933-ban keletkezett és 1935-ben jelent meg Kosztolányi Számadás című kötetében. Az 1930-as években Kosztolányi költészete elmélyült: a Számadás kötetben és utána is nagy verseket írt, létösszegzőket, az érett, klasszikus nagy költő verseit. Ezeket a műveket nagyrészt a … Tovább olvasom >>
A Boldog, szomorú dal című vers valószínűleg 1916 decemberében keletkezett. Először a Nyugatban jelent meg 1917 januárjában „újévi vers” gyanánt, majd a Kenyér és bor című kötet nyitó verse lett, ami 1920-ban látott napvilágot (Békéscsabán a Tevan Kiadó gondozásában). Első … Tovább olvasom >>
A Mint aki a sínek közé esett a legjellegzetesebb Kosztolányi-kötet, az 1910-es A szegény kisgyermek panaszai első darabja. Ez a kötet tette a szerzőt a legnépszerűbb modern költők egyikévé. A versfüzér attól különleges, hogy Kosztolányi beleéli magát egy vidéki (szabadkai) … Tovább olvasom >>