Bibliafordítások:

1. Septuaginta

Az első fordítás a héber (zsidó) Biblia (a keresztény Bibliából az Ószövetség) fordítása volt görög nyelvre. A hellenizmus korában, az i.e. 3. században (II. Ptolemaiosz idején) az alexandriai zsidóság számára történt a fordítás. Az Alexandriában élő zsidó szórvány (diaszpóra) ugyanis a hébert, arámit már nem értette, csak görögül beszélt. Ez a fordítás tette lehetővé, hogy a klasszikus héber irodalom utat találjon a görög-római kultúra világába.

E görög fordítás latin neve: Septuaginta (= „hetven”, a „hetvenek fordítása”, „hetvenes fordítás”), mert a legenda szerint 72 zsidó bölcs 72 nap alatt fordította le görögre, s külön cellákba zárva, egymástól függetlenül szó szerint azonos fordítást készített a héber eredetiből. Úgy tartották, ez isteni sugallatra történt.

A Septuaginta több könyvet tartalmaz, mint a zsidó kánon. A katolikus egyház ezt az összeállítást fogadta el hivatalosnak (ezt kanonizálta).

2. Vulgata

A teljes Biblia latin fordítását Szent Jeromos (latin nevén Hieronymus, élt: i.sz. 345/48?-419/20?) készítette el, aki a két részt, az Ószövetséget és az Újszövetséget egybekapcsolta.

Az Újszövetséget értelemszerűen görögből fordította (mivel az Újszövetség könyvei görögül íródtak), az ószövetségi részhez viszont nem a meglevő görög fordítás, a Septuaginta szövegét használta, hanem a héber eredetit. Szent Jeromos e munka elvégzése érdekében megtanult héberül egy rabbitól Betlehem mellett. Fordítását az eredeti héber szöveg hű követése jellemzi.

Fordítását Vulgata címen készítette el Kr. u. 390-405 között Betlehemben. A nyugati kereszténységben a 8-9. századtól egyre általánosabban használták ezt a fordítást, a 14. századtól pedig kizárólagossá vált.

Később, a 16. században Rotterdami Erasmus (1496-1536) németalföldi humanista szövegkritikai vizsgálatnak vetette alá a Vulgatát és újrafordította belőle az újszövetségi részt.

3. nemzeti nyelvű bibliafordítások

Anyanyelvű bibliafordítások csak a reformáció után születtek, addig a latin Bibliát használták Európában.

Az első német bibliafordítást Martin Luther (a régebbi magyar szakirodalomban: Luther Márton), a reformáció elindítója készítette. Előbb az Újszövetséget fordította németre, majd az Ószövetséget is. A teljes német Biblia 1534-ben jelent meg.

A teljes Bibliát eddig 337 nyelvre fordították le. Még több olyan fordítás van, amely csak az Újszövetséget tartalmazza, az Újszövetséget ugyanis 799 nyelvre fordították le.

A bibliafordítás gyakran írásteremtő misszió is volt: sok nép az írásbeliségét, ábécéjének létrejöttét a Bibliának köszönheti.

Magyar fordítások:

1. Huszita Biblia

Az egyik első magyar fordítás, mely azonban nem tartalmazza a Biblia teljes szövegét, csak részleteket. Az 1430-as években készült, még jóval a lutheri reformáció elindulása előtt. Azért nevezzük „huszitának” ezeket a magyar nyelvű bibliarészleteket, mert a nemzeti nyelvű igehirdetést a huszitizmus követelte elsőként. A fordítás két Prágában tanult szerémségi magyar pap, Tamás és Bálint munkája. A Huszita Biblia a Bécsi-, a Müncheni-és az Apor-kódexben maradt fenn.

2. Sylvester János fordítása

Az Újszövetséget Sylvester János (1504-1552), a Krakkóban és Wittenbergben tanult magyar humanista fordította először magyarra 1541-ben.

Sylvester munkásságának jelentőségét az adja, hogy ő ismerte fel, hogy a magyar nyelv alkalmas az időmértékes verselésre. Bibliafordítását egy disztichonban írt verssel vezette be, amelynek első két sora így hangzik: „Próféták által szólt rígen néked az Isten, / Azkit ígírt, ímé, vígre megadta fiát.”

3. A Vizsolyi Biblia (Károli Gáspár fordítása)

Az első teljes magyar nyelvű protestáns bibliafordítást Károli Gáspár (1530k.-1591) református lelkész, prédikátor készítette 1590-ben. Azért nevezik „vizsolyi bibliának”, mert a vizsolyi nyomdában nyomtatta ki. Károli Wittenbergben tanult, fordítói munkájában segítséget nyújtott neki Szenci Molnár Albert, a magyar protestáns irodalom egyik kiemelkedő alakja.

A híres vizsolyi biblia vagy Károli-Biblia lett a legtöbbször kiadott, s így a legtöbbet olvasott magyar bibliaszöveg. A protestáns felekezetek máig ezt a szöveget használják korszerűsített változatban.

4. Káldi György fordítása

Az első katolikus bibliafordítás Káldi György (1573-1634) jezsuita szerzetes nevéhez fűződik. Fordítása 1626-ban jelent meg Bécsben.

Minden magyar nyelvű bibliafordítás nyelvtörténeti jelentőségű szövegemlék.

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!