A Biblia mint irodalmi mű (ismertető írás)
Kanonizációs szempontok: A Biblia összeállításánál szigorúan vallási szempontok alapján döntöttek arról, hogy mi kerülhet bele és mi nem. Úgy vélték, Isten ún. kinyilatkoztatás formájában közli akaratát azokkal az emberekkel, akikre rábízta üzenetének továbbadását, terjesztését. Ilyen emberek a Biblia szent írói, tehát a Bibliában található szövegek mind kinyilatkoztatások, Isten üzenetei.
A tudós papok azért olykor, vitás esetekben nem pusztán vallási szempontok alapján döntöttek, hanem az esztétikailag értékes irodalmi emlékek megmentése is szándékukban állt. Ez az oka annak, hogy olyan írások is belekerültek a kánonba, amelyek nem vallási témájúak:
- világi tartalmú, ún. profán könyvek (mint pl. a Prédikátor könyve, Eszter könyve)
- közmondásokat, sőt, találós kérdéseket, erkölcsi és filozófiai költeményeket tartalmazó gyűjtemények (pl. Példabeszédek könyve, Jób könyve)
- erotikus, szerelmi témájú és lakodalmas versekből álló költészeti antológia (Énekek éneke) – ez úgy maradhatott szent könyv, hogy később allegorikusan értelmezték: úgy fogták fel, hogy a választott nép és Isten, vagy a keresztények, Jézus Krisztus és az egyház viszonyát énekli meg.
Nem kanonizált szövegek. Nem minden szöveg kerülhetett be a Bibliába, bizonyos szövegek kimaradtak. Azokat az ókorban a zsidó vagy a keresztény vallás szolgálatában létrejött szövegeket, amelyek nem kerültek be a Bibliába, azaz nem lettek kanonizálva, apokrif (=elrejtett, a görög apokrüphosz szóból) műveknek nevezzük. Ilyenek pl. Ádám és Éva élete, Tamás-evangélium.
Műfaj: a Bibliában minden irodalmi műfaj kezdeti formáira találhatunk példát. Van benne epikai műfaj, pl. elbeszélés, novella, monda, példázat, levél, van drámai, pl. párbeszédes jelenet, és van lírai, pl. himnusz, jeremiád (siralom), ima (zsoltár), dal (szerelmi dal), jövendölés (prófécia), látomás stb. És vannak nem irodalmi műfajok is, pl. jogi és bölcseleti szövegek.
A műfaji sokszínűség következtében az olvasónak is másképpen kell közelítenie a Biblia különböző szövegeihez. Nem lehet csupán egyetlen módszerrel, pl. szó szerinti olvasással értelmezni minden szöveget. Oda kell figyelni arra, hogy egyes szövegeknek lehet átvitt értelmű, jelképes üzenete, vagy erkölcsi tanulsága, esetleg misztikus jelentéstartalma.
Nyelvezete jelképes, szimbolikus, így a költői kifejezés nyelvével rokon.
Témáiban emberi alaphelyzetek, élmények fejeződnek ki. Történetei ember és világ, ember és ember kapcsolatával foglalkoznak.
Hitelesség kérdése. A Biblia a világ keletkezésével (a teremtéssel) kezdődik az emberi és történelmi idő kezdetén, és a végítélettel, a harag napjával (apokalipszis) zárul az idők végeztén. A kettő közt áttekinti az emberiség őstörténetét, a zsidó nép történetét és a kereszténység kialakulását.
Mindazonáltal az Ószövetség történelmi témájú könyvei nem tekinthetők történelemnek, az Újszövetség Jézusról szóló evangéliumai pedig nem tekinthetők életrajznak. A történelmi és életrajzi művekben az állításokat bizonyítani kell, mert mindig felmerül a hitelesség kérdése. Az ilyen művek egyedi dolgokat állítanak, amelyek vagy igazak, vagy nem.
A Bibliával kapcsolatban nem merül fel a hitelesség kérdése, azaz hogy valós vagy valótlan dolgokat állít-e, és nem szükséges az állítások bizonyítása. A Biblia ugyanis önmagát magyarázza, állításai „betű szerint igazak”. A bizonyítás olyan igazságkritérium, ami idegen a Biblia világától.
A Biblia elbeszélései nem egyedi, hanem egyetemes dolgokat állítanak (akár a művészet). Amikor egy-egy konkrét eseményről van szó a Bibliában, az is példa a mindig történő dolgokra. Ezért mondjuk, hogy a Biblia szerkezete metaforikus, kifejezésmódja pedig retorikus (szónoki).
Világkép: egységes. A Biblia történetei, metaforikus képei előre-és visszautalva egymást is felidézik. A később keletkezett alkotások szerzői új ismereteiket, mondanivalójukat gyakran az előző könyvekben megfogalmazottakra építik. A korábbiakról újra és újra elgondolkodva teszik egységessé és összefüggővé a Biblia világát.
A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
A Biblia mint irodalmi mű (ismertető írás) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>