Arany János: Toldi (elemzés)
Üzenet: a Toldi a kor legfontosabb problémáit érinti, ugyanúgy a társadalmi osztályok kibékítésének szellemében fogant, mint Petőfi Nemzeti dala, így a főhős a nemzeti érdekegyesítés jelképévé vált, a nemzeti összefogás megtestesítője lett. Származásra nemes, de a nép közt él, s értékrendje az egyszerű ember értékrendje.
Toldi jelkép: alakjában Arany az egész nemzet jobb sorsra érdemes, lefojtva erősödő, gúzsokból szabadulni vágyó karakterét, vad virtuskodásokban kirobbanó indulatát jelenítette meg.
Toldi a nemzeti egység megtestesítője, mivel nemes is, jobbágy is. Nálunk a nyugati társadalmakhoz képest nagyon sok volt a paraszti sorba visszasüllyedt nemes, az elvesztett nemesi jogaiért viaskodó félig szabad jobbágy (pl. a Szalonta vidékén élő hajdúk), ezért tűnt olyan természetesnek, hogy Miklósban paraszti és nemesi vonások egyesülnek.
A nemesi származású, de paraszti körülmények között élő Toldi Miklós felemelkedése az érdekek kibékíthetőségét, a nép nemzetté válását is szimbolizálja.
Fogadtatás: a Toldi költő és társadalom ritka szerencsés találkozásából született. Kevés műnek jutott ki ilyen lelkes fogadtatás és egyértelmű szakmai elismerés. A kor várta, törekvéseinek eredményeként üdvözölte. Jóformán vita nélkül lett a magyar közműveltség szerves része.
Megjelenésekor díszes kiadásban került az olvasók elé, és osztatlan sikert ért el. Minden bírálója elismerően beszélt a műről, dicsérték gazdag költőiségét, népies szellemét, erőteljes, sajátos nyelvét.
„Ezen költemény oly jeles mű, aminővel irodalmunk maga nemében alig bír.” (Gaal József)
„Valódi, önálló, absolut, magas becsű költemény, amely összes szépirodalmunknak elsőrendű gyöngyei közé tartozik” (Tóth Lőrinc)
„A magyar irodalom legszebb dísze” (Bártfay László)
Vörösmarty a nagy, belsőséges, árnyalt jellemeket, a kifejezések ősi egyszerűségét, a világos szerkezetet és a tiszta előadásmódot dicsérte. Méltatatták még Kemény Zsigmond, Eötvös József, Gyulai Pál és a kor más jelentős írói-kritikusai is.
A Toldi rendkívüli visszhangja méltó volt a mű esztétikai értékeihez. Nagy sikert hozott Arany János számára, aki a Toldinak köszönhette, hogy 1847 elején neve ismertté vált az irodalmi közvélemény előtt.
A reakciók betetőzéseként pedig megszületett Petőfi Sándor verse és levele Aranyhoz, levelezésük és barátságuk a Toldi megjelenése után vette kezdetét.
A mű megjelenése után Aranyt népköltőnek kiáltották ki. Petőfi szerint is Arany a Toldi megírásával a népköltő hivatását töltötte be. Az egyszerű, naiv, a magas kultúrától érintetlen ember és életforma megemelését, megnemesítését látták a Toldiban. Arany szerint a népköltő feladata az, hogy megtanulja „a legfensőbb költői szépségeket is a népnek élvezhető alakban” előadni, azaz egyszerűre stilizálni.
Jelentősége Arany életművében: az életmű kezdetén megtalált hős, Toldi Miklós mint problémahordozó alak végigkísérte Arany pályáját. A Toldihoz még két folytatást írt (Toldi szerelme, Toldi estéje), így trilógia keletkezett.
A teljes trilógiát ma nem annyira népies eposznak, hanem népies hangvételű, mondai-történelmi környezetbe helyezett modern verses regénynek tekintik. Ennek oka az árnyalt jellemrajz és a cselekmény drámai jellege.
A Toldinak Arany életművén belül is külön egyedi világa van, melyhez se a trilógia másik két darabja, se Arany más epikus műve nem hasonlítható. Újszerű és egyszeri tüneménynek bizonyult a költő pályáján, mivel Arany más műveiben többé már nem tudott visszatérni a Toldiban megalkotott egészséges, erős, a hősiesség által megszentelt világba.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Arany János: Toldi (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>