Arany János: Toldi (elemzés)
Szereplők: Arany János bensőséges hangon, lélektanilag is jellemzi művének szereplőit, akiknek lélekrajza egyszerű, minden tépettség, problematikusság nélkül való.
Sokoldalú ábrázolás, árnyalt lélekrajz jellemző különösen a főhős ábrázolásában (ami a realista regények jellemzési módszerére emlékeztet). A történet során a vasgyúró pórsuhanc jellemes, gyengéd érzésekben és jó szándékban, lelki értékekben gazdag, derék emberré nő. A homályos, durva múltból elénk lépő Toldi Aranynál nem féktelen és erőszakos középkori emberdúvad, hanem a reformkor magyar embereszményének előfutára. Erényei és hibái Arany erkölcsi értékrendje alapján kerülnek megítélésre.
Toldi Miklós: történelmi személy, aki a nagy eseményeknek a perifériáján mozgott ugyan, de kapcsolatba került az eseményeket mozgató személyekkel. Személyében Arany egy olyan karaktert alkotott meg, amelyet speciálisan magyarnak és népinek érzett.
Mitikus tulajdonságokkal felruházott, meseszerű alak, de nem egyoldalúan van bemutatva. Tettei, karaktere révén példamutató hős, aki malomkövet emel, farkasokkal küzd meg, bikát fékez meg puszta kézzel, rablók közé keveredik, tanulatlan létére tanult idegen bajnokot győz le.
Eszményi népi hős, aki értékes tulajdonságai révén a nemzeti jellem, a magyarság példaképe. A földbirtokos nemességhez tartozik, de bátyja elnyomja, paraszti sorban tartja, így Miklós parasztként él és dolgozik. Egy lenézett, kisemmizett fiú, aki a maga erejéből emelkedik fel, ugyanis csak ő tudja megmenteni az ország becsületét a cseh bajnok legyőzésével.
Arany saját szavai szerint azt a „pórsuhancot” ábrázolja Toldiban, aki a rosszindulatú ármánykodás ellenére is minden akadályt legyőzve fölfelé tör és eléri a célját: paraszti-jobbágyi sorból felküzdi magát a királyi vitézek közé.
Toldi összetett jellem, a paraszt és a nemesember vonásai keverednek benne. Legjellemzőbb tulajdonságai:
- bátor és rendelkezik vitézi erényekkel (lovaglás, fegyverismeret, a lovagi szabályok ismerete)
- rendkívüli testi erő lakozik benne, amivel időnként kérkedik
- dolgos, szorgalmas (nem olyan, mint a többi béres)
- rendíthetetlenül becsületes – ha követ is el hibákat, az igazán jellempróbáló helyzetekben (büntetlenül megölhetné bátyját) szilárdan kitart a becsület mellett
- egyszerű, természetes, tiszta lelkű, önzetlen (mentes a civilizáció rontásától, az uralkodó osztály álságos világa nem fertőzte meg)
- a nemesi, földesúri büszkeség („Hát ki volna úr más széles e határon?”) és a jobbágyi életformából fakadó megalázottság („Hé paraszt!”) egyszerre jellemzi
- öntudatos, önérzetes, becsvágyó – vitéznek termett, szálfaerős ifjúként azzá akar lenni, amire természete elhivatottá és jogosulttá tette („Nem születtem arra, érzem ezt magamban, / Hogy itt béka módra káka között lakjam…”)
- érzelmi melegség, őszinteség jellemzi, édesanyját gyöngéd szeretettel szereti („Megáradva hulla könnye két szemének / Az ábrázatjára kedves szülőjének” – van abban valami kisfiús, ahogyan Toldi ki tudja mutatni tiszta fiúi érzelmeit édesanyja iránt, nagyon mély érzelmi kapcsolat van köztük).
- hatalmas lelkiereje van, ezért tudja legyőzni testvére iránti haragját
- képes a megbocsátásra, van benne lelki nagyság
- erkölcsi tisztaság jellemzi, irtózik a lealacsonyodástól, az erkölcsi mocsoktól
- lelkiismerete révén emelkedik ki a mesék egysíkú hősei közül: szabadulni akar a gyilkosság szennyétől, vezekléssel, engeszteléssel jóvá akarja tenni bűneit
- van önbecsülése, tisztában van önnön értékeivel
Egyetlen hibája hirtelen haragja, fellobbanó indulatában embert öl (nem szándékosan). A trilógia mindhárom részében nyers indulata, dühe miatt követ el bűnt.
Toldi ábrázolásában a kiváló fizikum, a testi erő és külső megjelenés felől egyre inkább a lelki kvalitás, a lelki értelemben vett kiválóság felé halad Arany. Így a testi erő fokozatosan a lelki kiválóság szimbólumává válik.
Érzelmileg családi kötelékei a meghatározóak, végig az otthontól, a családtól való érzelmi függésben áll előttünk. A szerelemi motívum hangsúlyozott hiánya még jobban felerősíti ezt a családi függést. A családi érzés Arany János legmélyebb élményei közé tartozott.
Nagy Lajos király: bölcs, karizmatikus uralkodó; nemcsak hódításai (a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt volt területileg legnagyobb), hanem testi, lelki és szellemi adottságai alapján is „nagynak, egyetlennek” nevezett magyar király.
Tulajdonságai: karcsú termet, délceg mozgás, uralkodói kötelességérzet, a nép javát szolgáló fáradhatatlan igyekezet, az alattvalók iránti bensőséges, atyai szeretet.
A népével atyai közösségben élő nemzeti uralkodó vonásaival rendelkezik, alakja hozzájárul ahhoz, hogy a rendezettség víziója uralkodjon a műben. A felsőbb igazságszolgáltatást képviseli, ugyanakkor ő is csak eszköze egy magasabb erkölcsi rendnek.
Bence (a Toldi-birtok hű cselédje): gazdái családtagként bánnak vele, bizalmasuknak tekintik. Bence tántoríthatatlanul becsületes és hűséges, ugyanakkor öregsége, fizikai gyengesége, kisszerűsége, szűklátókörűsége miatt egyénisége elszürkül Toldié mellett, akit hűséges árnyként követ és szolgál, ezáltal részesül egy, a sajátjánál erősebb, megszenteltebb létből.
Toldi György: a „rókalelkű bátya”, önző, elpuhult, irigy, gőgös, gúnyos. Henye életet él, édesanyjával hidegen bánik, öccsét elnyomja, szándékosan paraszti sorban tartja, mert fél, hogy túlszárnyalná őt. Sorsa az erkölcsi vétség és elbukás erőjátéka.
Toldi Lőrincné (Miklós és György édesanyja): gyermekét odaadóan szerető, féltő anya („Lelkemből lelkedzett gyönyörű magzatom”), alakját Arany saját édesanyjáról mintázta.
További szereplők: Laczfy nádor, cseh vitéz
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Arany János: Toldi (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>