Hozzászólások

Arany János: Tetemre hívás (elemzés) — 2 hozzászólás

  1. Nagyon szép elemzés, több kulcsmotívumra is rádöbben. A leglényegesebb benne Bagoly Csilla gondolata, miszerint: ha öngyilkosság történt volna, a halottnak – a versben foglaltak alapján – a tetemrehívás első percétől fogva az utolsóig véreznie kéne, hisz jelen a tettes. (Bagoly Csilla: Új Holnap 1997 nov)
    Kár, hogy ezt az igen értékes megfigyelést kiaknázatlan hagyja.
    Megjegyezném a következőket:
    1) Hogy Abigél saját kezűleg ölte volna meg a fiút és így ő gyilkos lenne, azonnal elvethető. Korabeli dokumentumok tanúsága szerint ha a tettest hívták a tetemhez akkoriban, azok azt messzire elkerülték, a közelébe nem mertek menni a halottnak. Féltek a statáriális bíráskodástól, fő-és jószágvesztés volt a “tét”. Komolyan tehát nem vádolható Abigél gyilkossággal. (Lásd: S.J. Ki ölte meg Bárczi Benőt? Ügyészek Lapja, 2009-1/16)
    2) De felbujtással sem vádolható A Révai Nagylexikon vonatkozó kötete (de a Pallas Lexikon is) a következőt írja a tetemrehívásokhoz. “Vétkesnek azt nyilvánították, aki esküdni vonakodott vagy esküvése alatt a tetem vérezni kezdett.
    Mivel ezen feltételek egyike sem áll Abigélre, minden efféle vád alól egyszer s mindenkorra felmentendő. (nem alatt, hanem előtt már vérzett a tetem.)
    Más történt, ami ezek után könnyedén kitalálható.
    A magát Abigél vallomásában nem visszaható névmásként értendő, hanem egyszerűen ragos névszóként, az “Önt” régebbi párjaként. (A magázódás akkortájt kezdett kialakulni, mikor a ballada játszódik.)
    Az erdei jelenetet meg össze tudja rakni – mozaikokból – az ember maga is, mi játszódott.
    A többi működik automatizmusként, a tetem nem a tettes megjelenésére reagál, hanem ha a testvére jön, akkor jön a test vére.
    Gyakorlatilag Benő és Abigél testvérek, ezt a testvérházasságot akarja megakadályozni az öreg.
    Érdekes az is, hogy két tőr van, az egyik Benőé, a másik az apjáé, de mindkét tőr ugyanolyan – két vadásztőr. Shakespeare-nél is van egy hasonló jelenet, valakik párbajoznak, és az egyik ottmarad, és a győztes elveszi tőle a tőrét, ami ugyanolyan, mint amivel ő – a győző – ledöfte. Ennyit a törökről…sajna a dráma címére már nem emlékszem.

  2. Kár, hogy Bagoly Csilla gondolatát – ami alapjaiban fordítana a dolgok állásán (t.i. öngyilkos lett Benő – nem elemzi tovább, pedig említi.
    BCs (és tőle független 3-4 elemző is) rájön arra, hogy ha Benő öngyilkos lett volna, a teteme vérezne a tetemrehívás első percétől az utolsóig, hiszen jelen a “tettes”, azaz Benő maga.
    A Réva Nagyleyikon vonatkozó kötete 211. oldala is ezt a Bagoly Csilla-féle gondolatot támogatja. Azt írja, hogy “vétkesnek azt tartották, aki esküdni vonakodott vagy aki esküvése ALATT a halott vérezni kezdett.”
    Mivel ezek közül egyik se áll meg Abigélre, felbujtással se vádolható, azaz nem is vétkes a fiú halálában.
    Meg kéne érteni akkor, igazából mit is mondott. “Unszola mégis szóval igenre/Mert ha nem: akkor kivégzi magát.”
    A fa alattienyelgési jelenetüket kéne felfogni és megérteni…meg hogy mik is az összeolvasott monogramok és az kinek is szálka a szemében.
    Még egy fogódzót: a magát szó természetesen nem visszaható reflexív névmás itt, hanem egyszerűen egy ragos névszó, az Önt megszólítás párja. Az apja meggyilkolására biztatta tehát Abigél a fiút, de úgy tűnik: “Piszkos Fred tőre gyorsabb volt Fülig Jimmmy revolverénél” – hogy egy klasszikust is idézzünk…
    Ja, és irodalmi hősök szerzőjeikről leválnak és tőlük független életet élnek. (Jelen esetben annyira, hogy Bárczi Géza ebből a balladából “sétál” ki a nagyvilágba. Tanum az ég s minden seregi… (az Ég visszafele Géza)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>