Kelet-európai romantika:

Lengyel romantika:

A lengyel lírában a legfontosabb szerző Adam Mickiewicz, pl. Ősök c. drámai költemény, a lengyel prózában Henryk Sienkiewicz, aki a lengyelek első írója, művei népkönyvek (olyan népszerű volt, mint nálunk Jókai). Fontosabb művei: Quo vadis, Kereszteslovagok, Özönvíz, Tűzzel-vassal.

További jelentős kelet-európai romantikus szerzők a cseh Mácha, az ukrán Sevcsenko, a szlovén Preseren és a bolgár Botev.

Magyar romantika:

A magyar romantikát egy társadalmi mozgalom keretezi: a reformkor. Bessenyeiék, Kazinczy, Berzsenyi már a nemzeti nyelv, a nemzeti karakter erősödését szorgalmazzák. Ennek része a nép, a nemzet múltja felé fordulás, a dicső múlt keresése, felmutatása. Ebből következik, hogy a népköltészet, a népművészet felé fordultak.

A romantika nálunk 1810 körül indul Kisfaludyval, legnagyobb alkotói: Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór.

A magyar romantikus költészet igazi nagy kiteljesítője Vörösmarty Mihály, aki bár lírai alkatú volt, az epikában kereste a témát, a formát. Számára az eposz volt a legmagasabb rendű műfaj.

A hazafias költészet mindig egy példamutató költészet, nem a lírai én és a világ személyes kapcsolatáról szól, hanem a hazaféltés fejeződik ki benne, és innen már csak egy lépés a tanító jelleg.

Mivel a romantika szereti a gyökereit keresni, Magyarországon is ekkor alakul ki a nemzeti tudat. A XIX. század elején vált fontossá, hogy honnan jöttünk, kik a példaképeink, hőseink (ezért fordultak a népköltészet felé külföldön is pl. Herder, Schiller, Heine, Puskin). Az egyes nemzetek felmutatják hősi eposzaikat, felfedezik régi eredetmítoszaikat.

Ekkor döbbennek rá a magyarok, hogy nekik csak mondai elemekben, népmesei elemekben van meg az eredetük, s nincs leírva (csak Anonymus által, de a régi történetírók mind az akkori uralkodó elvárásának megfelelően írták le a múltat).

Ez az oka annak, hogy nálunk sok lírai alkatú költő (Vörösmarty, Arany, Petőfi stb.) az epika felé fordult, hiszen ebben a műfajban lehetett igazán kifejezni az akkori kor elvárásait.