Stendhal: Vörös és fekete – tartalom – olvasónapló – 3.
2. rész 4. fejezet: A de La Mole-palota
Julien lassan megismeri a de La Mole-palotába járó embereket. Van 5-6 „családi barát”, akik valójában csak talpnyalók, érdekből látogatják a márki házát, és még a lenézést is eltűrik, csak befogadja őket a jó társaság. A márki és családja megveti őket, és csak azért kapnak meghívást, hogy a háziaknak legyen kin mulatniuk és gúnyolódniuk.
De La Mole-ék legnagyobb problémája ugyanis az, hogy halálra unják magukat. A szalonban levő vendégek se szellemesek, se őszinték nem mernek lenni, mert arisztokrata körökben nagyon fontos az udvariasság és a jó modor. Senki nem mond véleményt semmiről, csak felszínes témákról beszélnek, dicsérik a jó időt, így mindenki halálosan unatkozik.
Julien is úgy unja ezeket a társalgásokat, hogy egy nap, amikor Pirard abbéval a könyvtárban dolgoznak a márki peres ügyén, megkérdezi az abbét, kötelező-e járnia ezekre a vacsorákra. Pirard szerint nagy kitüntetés, hogy meghívják. Julien elmondja, hogy még a szemináriumban se unatkozott ennyire, és szívesebben vacsorázna egyedül.
Ekkor veszik észre, hogy Mathilde, a márki lánya is ott van, egy könyvért jött be és őket hallgatja. Julien elvörösödik, mert nem sejti, hogy a lány ugyanígy érez, és épp most kezdi őt becsülni, amiért nem meghunyászkodó.
Mathilde még meg is hívja vacsora közben a fiút, hogy csatlakozzon egy fiatalokból álló kis csoporthoz, amelynek ő és a bátyja a vezéralakjai. Ez a csoport azzal szórakozik, hogy összeül a márkiné karosszéke mögött és a megjelent vendégeket gúnyolja.
Juliennek nem tetszik ez a fajta szellemesség, rágalmazásnak érzi és titokban megbotránkozik. Ugyanakkor döbbenten fedezi fel, hogy az embert a pénz és a gazdagság sem óvhatja meg attól, hogy bizonyos körök kigúnyolják és nevetségessé tegyék.
Pirard abbé is jelen van, szigorúan és sötét arccal áll egy sarokban, Mathilde szerint csúnya és ellenszenves. Valójában az abbé azért kakukktojás, mert ő a legbecsületesebb ember a márki vendégei közül.
Ez alkalommal Tanbeau-t is meghívják, aki igyekszik szellemes intrikussá válni, fröcsögve beszél Julien szerint kiváló emberekről, és hevesen hízeleg Pirard abbénak, akit gyűlöl, amiért pártfogásába vette Julient.
Pirard figyelmezteti Julient, hogy ne írjon soha társadalmi kérdésekről és politikáról, mert a márki nem szereti a firkászokat. Erre a fiú felszalad a szobájába elégetni egy kéziratot, amit csak úgy magának írt.
A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Stendhal: Vörös és fekete – tartalom – olvasónapló – 3. — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>