A Vörös és fekete durván 500 oldalas könyv. A regény 2 részből áll: az 1. rész 30 fejezetet, a 2. rész 45 fejezetet tartalmaz.

A tartalomleírást a könnyebb áttekinthetőség kedvéért öt külön bejegyzésben teszem közzé:

1. bejegyzés: 1. rész 1-15. fejezet ITT találod
2. bejegyzés: 1. rész 16-30. fejezet ITT találod
3. bejegyzés: 2. rész 1-15. fejezet (ezt olvasod most)
4. bejegyzés: 2. rész 16-30. fejezet ITT találod
5. bejegyzés: 2. rész 31-45. fejezet ITT találod

Ebben a bejegyzésben a 2. rész 1-15. fejezet tartalmát olvashatod el. Minden fejezet új oldalon kezdődik, tehát a folytatáshoz kattintani kell a soron következő oldalszámra (az oldalszámok a lap alján találhatók).

A regényről elemzést ITT és ITT olvashatsz.

2. rész 1. fejezet: Vidéki örömök

A fejezet címe egy beszélgetésre utal, amelyet Julien a postakocsin hall útban Párizs felé. A beszélgetésben a korabeli vidéki francia társadalomról, a politikai helyzetről és Napóleonról is szó esik, de a történet szempontjából nincs jelentősége.

Julien Párizsba érkezik, és három napig látványosságokat néz, aztán jelentkezik Pirard abbénál. Az abbé elmondja neki, mire számíthat de La Mole márki házában.

Julien a márki titkára lesz, s feladata abból fog állni, hogy válaszleveleket ír a márki nevében. A márki minden általa kapott levélre néhány szóval ráírja, mit akar válaszolni, és Juliennek úgy kell megfogalmaznia a válaszlevelet, hogy a márkinak csak alá kelljen írnia. Munkaideje déltől este 8-ig tart, fizetése eleinte 100 arany lesz, de ha beválik, akkor később 8000 frankot is kereshet.

Julien a márki házában fog lakni, fekete ruhát kell viselnie, és Pirard abbé elvárja tőle, hogy hetente 3-szor teológiát hallgasson egy közeli szemináriumban.

Ezután az abbé röviden jellemzi de La Mole márkit és a családját, akikkel Juliennek együtt kell élnie.

A márki az ország egyik leggazdagabb és legelőkelőbb főura, akinek az a hibája, hogy nagyon szeszélyes. Amúgy tevékeny, nyugtalan ember, aki csak egy-egy szóval fogja jelezni, hogy Juliennek mit kell elintéznie, és a fiúnak elég ügyesnek kell lennie, hogy abból megértse, mi a dolga.

Felesége, a márkiné hideg szőke asszony, aki nagyon gőgös és csak a származást értékeli, még a vagyont sem becsüli annyira.

A márkinak két gyereke van, egy lánya és egy 19 éves fia. A fiú, Norbert gróf szellemes, bátor fiatalember, de Juliennek vigyáznia kell vele, mert szeret sértő tréfákat kieszelni és gúnyolódni. Az is valószínű, hogy le fogja nézni Julient, amiért csak egyszerű polgár.

Julien felveti, hogy nem szívesen áll szóba olyanokkal, akik őt lenézik. Pirard abbé ekkor elmondja, hogy ha elege lesz a márkiékból, akkor bármikor dönthet úgy, hogy visszatér a szemináriumi tanulmányaihoz.

De nem tanácsos elhamarkodnia ezt a döntést, mert papként csak a nagyurak segítségével boldogulhat, és nála sokkal nagyobb tudású papok is nyomorognak Párizsban, mert nincs olyan pártfogójuk, mint a márki.

Egyszóval Pirard atya megérteti Juliennel, hogy meg kell becsülnie magát, és hacsak a márki nem bizonyul szörnyetegnek, akkor hálásnak kell lennie neki és családjának. Neki köszönheti, hogy nem kellett a besançoni szemináriumban maradnia ellenségei között, és ő, Pirard abbé is neki köszönheti, hogy jól jövedelmező plébániát kapott Párizs környékén.

Mindazonáltal ha egy nap Julien mégis úgy döntene, hogy ott hagyja a márki házát, akkor Pirard abbé szívesen felfogadja káplánjának, és megfelezi vele a plébánia jövedelmét. Ezzel viszonozná Juliennek, hogy neki akarta adni az összes pénzét, mikor távoznia kellett az igazgatói posztról.

Julien hálálkodik, apja helyett apjának nevezi az abbét. Ezután Pirard abbé elviszi őt a de La Mole-palotába.

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!