Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (elemzés)
A regény 1908-ban keletkezett és egy újságcikk ihlette. Mikszáth regényeinek mindig volt híradás-alapjuk. Beszterce ostroma, Különös házasság, Szent Péter esernyője: mindnek van egy valóságmagja, amit Mikszáth kiszínezve előad.
A forrásul szolgáló újsághír szerint egy elszegényedett bácskai nemesifjú megszöktette egy milliomos polgár lányát. Az apa tudta, hogy a fiú hozományvadász, ezért látszólag belement, hogy a fiatalok összeházasodjanak, de az esküvő napján külföldre küldte a lányát, így mikor a dzsentri család megjelent, a menyasszony nem volt sehol.
A Noszty fiú esete Tóth Marival ezen a valós történeten alapszik. Már a cím felcsillantja, hogy egy szerelmi kapcsolatról lesz szó. A szereplők neve pedig azt érzékelteti, hogy két külön világ találkozása lesz. A Noszty névben ugyanis ott van a nemesi „y”, Tóth Mari nevében pedig érezhető valami polgárias.
Dzsentri réteg a 19. századi Magyarországon
Ekkor már nem olyan életet élt már a magyar nemesség, mint Berzsenyi, Vörösmarty idejében, akik maguk gazdálkodtak a birtokukon. A birtokot nem a főúr, a földesúr vezette, hanem az intézője. Az úr nem törődött a birtokkal. Az úr szeretőt tart, dáridózik, kártyázik, hintókat, lovakat vesz, szép ruhákat az asszonyának, színházba jár (azt se a színházi élmény miatt, hanem a magamutogatás és a szórakozás végett).
Ráadásul ez már nem az öt-hat vármegyényi birtokok időszaka. A dzsentrinek adóssággal terhelt birtoka van, és az is kicsi. Széchenyi, amikor a Hitelt írta, arra gondolt, hogy azért vegyék fel a hitelt a nemesek, hogy birtokaik fejlesztésébe forgathassák be. Ehelyett ők felveszik a pénzt, saját szórakozásaikra költik, s ha elfogy, újra felveszik. Jelzálogot tetetnek a birtokra, amit addig nem adhatnak el, míg vissza nem fizették az összeget.
Ez az oka annak, hogy a 19. századi Magyarországon jelzáloggal terhelt birtokokat tudhat magáénak a nemesség. A regénybeli Noszty család se forgatta vissza a gazdaságba a hasznot, így a tartalékok kimerültek, és a család eladósodott.
A Noszty család dzsentri család. Nagylábon élnek, szórják a pénzt, földbirtokuk már nem nagyon van, csak nevük, rokonságuk, hírük, a család régi dicsősége, ebből élnek.
Mikszáth a dzsentri réteg nagy írója. A dzsentri eladósodott, felszínes, látszatéletet élő úri svihák nemzedék, amely engedi a lába alól kicsúszni a talajt. Mikszáth a kedélyesség, a humor hangján mutatja be, hogy válik erkölcstelenné, züllötté, talajvesztetté ez a minden erkölcsi gátlást vesztett, pénzhajhászó réteg.
A Noszty család vagyonszerzési próbálkozásai
A Noszty család kiterjedt család, nemesi família, de anyagi jólétük már elúszott. Hogy nemesi létformájuk fenntarthassák, próbálnak törvényes és törvénytelen eszközökkel is vagyont szerezni.
A meggazdagodásra két lehetőségük kínálkozik. A jó házasság az egyik, hiszen birtokot venni nincs pénzük, gazdálkodni már régen nem tudnak, a hadseregből pedig el kell tűnnie Noszty Ferinek. Tehát próbálnak olyan rokonokra szert tenni, akik gazdagok,
A másik lehetőség, hogy Kopereczkyt főispánná teszik (Noszty Pál segítségével), és ő megválasztatja szolgabírónak Noszty Ferit. Ez igen nehezen megy, hiszen tudják, hogy Feri léha, kicsapongó, semmirekellő ember. Nincsenek érdemei, nem való oda, nem a népért él. Aki nem ismeri, azért nem akarja szolgabírónak, aki ismeri, az azért.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>