A királyokhoz című vers 1848. március 27-30. között íródott Pesten. A forradalom kitörésének másnapján, március 16-án Habsburg Ferdinánd fogadta a magyar országgyűlés küldöttségét, és megígérte, hogy teljesíti a követeléseiket, mire március 17-én gróf Batthyány Lajost megbízták kormányalakítással. Március 28-án Ferdinánd … Olvasd tovább →
A vers 1847 januárjában íródott Pesten. Ars poeticáról van szó, akárcsak A természet vadvirága, a Képzetem és a Dalaim esetében, ám A XIX. század költői fontosabb és ismertebb is ezeknél a korábbi verseknél. Petőfi egy újfajta költő-ideált alakított ki, egy … Olvasd tovább →
Petőfit az alföld költőjének tartjuk, mivel majdhogynem irodalmi előzmények nélkül fedezte fel a magyar költészet számára ezt a jellegzetes magyar tájat. Tájleíró verseinek különlegessége az, hogy nem ragad le magának a tájnak az ábrázolásánál, hanem mindig összekapcsolja a tájat az … Olvasd tovább →
A Magyar vagyok című vers 1847 februárjában íródott, s júniusban jelent meg a győri Hazánk című lapban. (Petőfi saját folyóiratalapítási kudarca után ezt a sajtóorgánumot szemelte ki a fiatal írók demokratikus szervezkedése számára: sok forradalmi verse jelent meg itt). 1847 … Olvasd tovább →
A Tisza azok közé a versek közé tartozik, amelyeket minden magyar kisgyerek ismer, legtöbbünknek kívülről is meg kellett tanulni, mindenki ezerszer hallotta, megszokta, így nehéz róla úgy beszélni, hogy újonnan fedezhessük fel nagyszerűségét, ahelyett, hogy unalom és közöny övezné. Pedig … Olvasd tovább →
Az elemzés vázlata: A vers keletkezési körülményei A vers szövege A vers értelmezése A vers formai jellemzői, verselése A csárda romjai című vers 1845 októberében íródott Szalkszentmártonban. A költő hazalátogatott szüleihez, de az otthon remélt békesség helyett fájdalom várta, … Olvasd tovább →
Az elemzés vázlata: ● Bevezetés ● A vers szövege ● Az István öcsémhez keletkezési körülményei ● A vers szerkezete, nyelvezete, verselése ● A vers műfaja, hangvétele ● A vers értelmezése ● Az István öcsémhez társadalmi-erkölcsi üzenete ● Befejezés Az István … Olvasd tovább →
A Füstbement terv Petőfi családlírájának egyik legszebb darabja. A korban nagyon újszerűnek számított, hogy a költő a legbensőségesebb családi kapcsolatairól is fesztelen hangon, közvetlen stílusban tudott beszélni. Petőfi előtt a családi élet intimitása nem tartozott a bevett költői témák felé: … Olvasd tovább →
Ha Petőfire gondolunk, elsőként a forradalmár jut eszünkbe, a márciusi fiatal, pedig ennek a harsány, lelkes, tetterős és türelmetlen harcosnak csendesebb, nyugalmasabb pillanatai is voltak. Sok olyan tájverse, életképe, idillje született, amelyek mintha arra kellettek volna, hogy felajzottságából, örökös lázából … Olvasd tovább →
