Jókai a legjobban szerette ezt a regényét. A mű 1872-ben íródott. Ez a korszak, az 1870-es évek Magyarországon a gazdasági virágzás, polgárosodás, kapitalizálódás időszaka. Az arany ember ennek árnyoldalát mutatja be, ezért az illúzióvesztés, a kiábrándulás regényének szokás tartani. Jókai … Olvasd tovább →
Mikes Kelemen (1690-1761) neve egybefonódott a Törökországi levelek című munkájával. Mást nem is írt soha. Ezeknek a leveleknek megszólítottja: „Édes néném!”, „Kedves Néném!”, de Mikes soha nem küldte el őket, hanem inkább olyan napló jelleggel írta meg (törökországi tapasztalatairól, személyes … Olvasd tovább →
Zrínyi Miklós a magyar barokk legjelentősebb képviselője, főműve, a Szigeti veszedelem pedig irodalmunk első eposza. A barokk stílus a főúri kastélyokban, udvarházakban alakult ki, ahol a katolikus nemesség és a Habsburg udvar támogatta. Nálunk is az ellenreformáció idején erősödött meg … Olvasd tovább →
William Shakespeare-től származik a híres mondás: „Színház az egész világ”. És drámái is azt az érzést keltik bennünk, hogy ez így van. Minden szereplője a saját játszmáját játssza, olykor másképp adják elő ugyanazt a szerepet, máskor hasonlóan játszanak el egészen … Olvasd tovább →
Az olasz „reneszánsz triász” legfiatalabb tagja Boccaccio (1313-1375), aki Dantét tartotta mesterének. Ennek a triásznak ugyebár Dante és Petrarca a másik két tagja. A 14. századi itáliai humanista irodalom a „firenzei hármas korona” névvel illette ezt a három szerzőt, akinek … Olvasd tovább →
Katona Józsefet egyműves szerzőnek tartja az irodalomtörténet, mivel művei közül csak a Bánk bán jelentős. A Bánk bán 1815-ben keletkezett. A Döbrentey Gábor által szerkesztett Erdélyi Múzeum drámapályázatot írt ki, és Katona elküldte művét a pályázatra, de nemcsak hogy nem … Olvasd tovább →
Petrarca az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb költője, aki két korszak határán élt, így még a középkori költészet jellegzetességei is megjelennek műveiben, ugyanakkor szerelmi lírája már egészen modern vonásokkal rendelkezik. Ti szerencsés füvek… kezdetű verse Daloskönyv című kötetének 162. darabja. Szerelmi … Olvasd tovább →
Katona József Bánk bán című drámája öt felvonásból áll, melyeket a szerző szakaszoknak nevez. A szakaszok a mű első kidolgozásában még számozott jelenetekre voltak bontva, a végleges szövegben azonban már a jelenetek nincsenek megszámozva. Az alábbi Bánk bán olvasónapló a … Olvasd tovább →
A Fanni hagyományai naplórészletekből és levelekből álló kisregény, melynek részét képezi három bevezető szöveg is: a szerkesztő előszava és Fanni szerelmének, T-ai Józsinak két írása. Az egyikben Fanni élettörténetét összegzi, a másikban a lány hagyatékát, a naplóbejegyzéseket és leveleket ajánlja … Olvasd tovább →
Az alábbiakban Balzac Goriot apó című regényéből vett idézetek olvashatók, kiegészítésül az olvasónaplóhoz, amelyet ITT, és az elemzéshez, amelyet ITT találtok. A következő részletek vagy Balzac általános megállapításai, életből vett megfigyelései, vagy a regény legjellemzőbb részletei, legfontosabb leírásai, párbeszédei. … Olvasd tovább →
